Ennek a fejezetnek a célja, hogy röviden megismertessen a Bluefish alapfunkcióival, aminek alapján elkezdheted a weblapok tervezését és készítését. Megismerkedhetsz a Bluefish fejlesztői környezetével és a felhasználói felülettel.
Ez a fejezet nem ismerteti a program összes képességét, csak áttekintést nyújt a használat módjáról. A további fejezetek részletes leírást tartalmaznak.
Telepítés után - ha a telepítés útvonalát nem változtattad meg - a futtatható
fájl a /usr/local/bin/
könyvtárban helyezkedik el. A futtatáshoz
tehát csak ennyit kell bagépelned:
blashyrkh:~# bluefish
Ha a "bluefish: file not found" hibaüzenet jelenik meg, akkor
be kell állítanod a PATH környezeti változót, melynek mikéntje túlmutat
e kézikönyv keretein. Átmeneti megoldásként indítsd a programot a
[todd@todd ~]$ /usr/local/bin/bluefish
paranccsal.
bluefish
parancsot, hibaüzenet jelenik meg. A biztonsági ellenőrzés mellőzéséhez és a program
rootként való futtatásához add ki a
bluefish -s
parancsot.
Ezután néhány másodpercre a Bluefish emblémája tűnik fel, majd megjelenik a program ablaka (ld. lent). Az ablak természetesen - az ablakkezelőd képességeinek megfelelően - méretezhető, mozgatható. (A képernyőmásolatok KDE-vel készültek.)
A parancssori opciók a -h kapcsolóval tudhatók meg:
blashyrkh:~# bluefish -h bluefish pre0.6 HTML editor Usage: bluefish [options] [filename] Jelenleg felismert kapcsolók: -s root ellenőrzés elhagyása -v verziószám kiírása -h ennek a súgónak a megjelenítése -p fájlnév projekt betöltése indításkor
bluefish `find -name '*.php'`
. Vagy ha minden, a gépen levő HTML-fájlt megnyitnál (légy óvatos! Kb. 1100
van belőle egy Debian gépen!), használd a
bluefish `find / -name '*.html'`
sort. További információt a man find és a man bash paranccsal
szerezhetsz.A felhasználói felület bemutatásához a fenti képet fogjuk használni.
Az ablak tetején van a menü, ahol a Bluefish összes funkciója megtalálható. A parancsok használatuk szerint alkotnak csoportokat, így a Fájl (File) menü a fájlműveleteket tartalmazza, a Szerkesztés (Edit) a szerkesztő műveleteket (kivágás, másolás, beillesztés stb.), és így tovább. Ha rákattintasz egy menüre, megjelennek az almenüi. Az almenük neve a bal oldalon, a gyorsbillentyű (amiről később lesz szó) a jobb oldalon látható.
![]() |
A GTK+ egyik nagyon hasznos szolgáltatása a leszakadók használata.
A Fájl menüt megnyitva kattints a szaggatott vonalra. Erre
egy új ablak jelenik meg, ami a Fájl menü parancsait tartalmazza. Innen
gyorsabban érheted el a menü parancsait, ha ezt a kis ablakot a programablak
mellett helyezed el. A menüpontok ezután ebből az ablakból és a programablak
menüjéből is elérhetők. Ha ismét a szaggatott vonalra kattintasz, vagy bezárod
az ablakot, a menü eltűnik.
Ez a lehetőség tulajdonképpen egy lebegő menüt hoz létre a képernyőn. Sajnos nincs lehetőség a menük állapotának és pozíciójának mentésére, így a Bluefish újraindításakor egyik menü sem lebeg. |
A menüket figyelve észrevehetted, hogy egyes menüpontok mellett jobbra
billentyűkombinációk szerepelnek. Ezeket az általában Ctrl-lal vagy Alt-tal
kezdődő kombinációkat gyorsbillentyűknek nevezzük. Ha a gyorsbillentyűt
megnyomod, a hozzá tartozó parancs végrehajtódik. Így például, ha egy új fájlt
szeretnél megnyitni, a Fájl-->Új
menüparancs helyett
(amely mellett jobbról a Ctrl-N található) megyomhatod a Ctrl és 'N'
billentyűket egyszerre.
Az alapértelmezett gyorsbillentyűkön kívül Te is definiálhatsz újakat. Vidd az egérmutatót a kívánt menüpontra és nyomd meg a választott billentyűkombinációt (pl. Control-'G'). A kombináció azonnal megjelenik a menüpont mellett, és ha legközelebb lenyomod a gyorbillentyűt, a parancsot a program végrehajtja. Ha a gyorsbillentyű-hozzárendelés már létezett, akkor régi helyén törlődik és az új helyen jelenik meg.
Ha törölni szeretnél egy gyorsbillentyűt, mozgasd az egeret a menüpont fölé,
és nyomd meg a Backspace
billentyűt.
Ctrl-Alt-G
. A Shift+betűbillentyű kombinációk nem elérhetők, mert
ezek a kisbetű/nagybetű váltásra valók. Az Alt+Shift+betű or Ctrl+Shift+betű
kombinációk működnek.Mivel a gyorsbillentyűket gyakran használjuk, érdemes a beállításaikat
elmenteni. Válaszd a Beállítások-->Gyorsbillentyű-beállítások
mentése
pontot ehhez. A parancs elmenti a saját menüpontokhoz (Bluefish
0.5 és újabb) rendelt gyorsbillentyűket is. A beállításokat a program nem menti
automatikusan, ezt minden alkalommal Neked kell megtenned.
Néhány billentyűkombinációt az editor használ, így azok nem rendelhetők menüparancsokhoz. Ezeket később tekintjük át.
A menü alatt 3 eszköztár jelenik meg (a fenti képen ebből 2 látható); a a fő eszköztár, a HTML eszköztár és a saját menü.
Beállítások-->Fő eszköztár látszik
pontot.Beállítások-->HTML eszköztár látszik
pontot.Beállítások-->Egyéni eszköztár látszik
pontot.
A Bluefish 0.5 verziójától kezdve a saját menük szerkesztése több
lehetőséget hordoz magában. Egy saját menüpont áll egy /-jelekkel elválasztott
útvonalból (a Beállítások-->Egyéni eszköztár látszik
pont
útvonala pl. /Beállítások/Egyéni eszköztár látszik a menüszerkesztőben),
valamint egy előtte és utána szövegből, amit a program a kijelölés
elé és mögé szúr be. Ha nincs kijelölt szöveg, akkor ezek egymás mögé kerülnek,
a kurzor két oldalára.![]() |
Az eszköztárak egy nagy előnye, hogy ugyancsak lebegtethetők. Figyeld meg az eszköztárak bal szélét, ami úgy néz ki, mint a baloldali képecske. Vidd fölé az egérmutatót, tartsd lenyomva a bal egérgombot, és húzd az eszköztárat oda, ahova szeretnéd, majd engedd el az egérgombot. Az eszköztárat máris lebegővé tetted. |
A lebegő eszköztár nem jelenik meg a programablakban, több helyet hagyva így a szövegterületnek.
Ha az eszköztárat visszahúzod a helyére, újra a programablak részévé válik. Az eszköztárak mindig az alábbi sorrendben helyezkednek el, felülről lefelé: fő eszköztár, html eszköztár, saját menü. Egyelőre nincs lehetőség arra, hogy egy eszköztárat a másik felett helyezzünk el.
Az eszköztár-gombok által végrehajtott műveletek rövid leírása (tool-tip) jelenik meg, ha az egérmutatót néhány másodpercig a gomb felett hagyod.
Akárcsak a menük esetében, az eszköztárak pozíciója sem menthető. A Bluefish minden indításakor az eszköztárak a helyükre kerülnek, a programablak részeként.
A programablak legnagyobb részét a szerkesztőterület foglalja el. Itt jelenik meg a megnyitott fájlok szövege. A Bluefish-sel annyi dokumentumot nyithatsz meg egyszerre, amennyit akarsz.
A szerkesztőterület feletti fülek mutatják a megnyitott fájlok neveit.
A fenti képen két fájlt szerkesztünk: a preface.html
-t, amit
a lemezről nyitottunk meg, és a Névtelen
, ami egy új, még
nem mentett fájl. Az új dokumentumok mindig a "Névtelen" nevet
kapják. Az aktuális fájl most a "Névtelen". A fülek lehetővé
teszik a fájlok közötti váltást: ha rákattintasz egy fülre, a program átvált
a megfelelő fájlra. Próbáld ki: kattints kétszer a Fájl-->Új
menüpontra, majd a fülekre. Másik lehetőség a dokumentumváltásra (ha a
gyorsbillentyűket nem változtattad meg) az F1
(következő) és
az F2
(előző) billentyűk. Utóbbi két parancs a Nézet
menüben is megtalálható.
A szerkesztőterület megjelenése megváltoztatható a
Beállítások-->Tulajdonságok
menüponttal, mint azt később látni
fogjuk.
Végül, a programablak legalján az állapotsor található, amelyen az éppen folyamatban levő műveletről kapsz tájékoztatást. Használatának megértéséhez figyeld, mi jelenik meg, ha kiadsz egy-egy parancsot.
Az imént megismertük a felhasználói felületet. Folytassuk most a Bluefish használatával.
Úgy gondolom, az első alapvető dolog, amit el kell mondanunk, hogy hogyan készíthetsz új dokumentumot, illetve hogyan nyithatsz meg és menthetsz fájlokat. Ennél azonban továbbmegyünk: segítünk megismerni a Bluefish néhány olyan funkcióját, ami megkönnyíti ezeket a műveleteket, mint pl. a Gyors kezdés...
Új fájl készítésére 3 lehetőség van:
Fájl-->Új
parancsot vagy nyomd meg a
Ctrl-N
gyorsbillentyűt.![]() |
Nyomd meg a fő eszköztár első gombját. |
Látható, hogy egy új fül jelenik meg a szerkesztőterületen, és a szöveg helye teljesen üres.
Üresen azonban nem túl szép látvány. Milyen csodálatos lenne, ha az alap HTML-címkék (pl. DTD, cím stb.) már a helyükön lennének! A Bluefish segít Neked ezen kódrészletek gyors beírásában.
Párbeszéd-->Általános-->Gyors kezdés
parancsot,
vagy nyomd meg az Alt-Q
gyorsbillentyűt.![]() |
Nyomd meg az első gombot a HTML eszköztár "Eszköztár" lapján. ezs |
Ennek hatására ablakok nyílnak meg, melyekben megadhatod a DTD-t, az oldal címét, a META címkéket, sőt, még a törzs jellemzőit is.
A szöveget a szerkesztőterületen módosíthatod. A HTML-címkék beírásában
hasznos segítség a HTML-eszköztár, ez ugyanis tartalmazza az összes gyakran
használt címkét. Néhány gomb megnyomásakor ablak jelenik meg (úgy, mint a
Párbeszéd
menü pontjainál), ahol beállíthatod a címke paramétereit,
ezzel gyorsítva a munkát. Ha meg szeretnéd tudni, hogy mire való egy-egy gomb
a HTML-eszköztáron, csak vidd fölé az egérmutatót, és várj, amíg a gyorstipp
megjelenik.
Alapértelmezésben a Bluefish megtöri a hosszú sorokat (kikapcsolható a
Beállítások-->Tulajdonságok
menüpontnál). A megtört sorok végén
egy pici ikon jelenik meg. Ha egymás alatt több ilyen ikont látsz, az azt jelenti,
hogy az adott sor többszörös törést szenvedett.
Úgy gondolom, itt az ideje, hogy megismerkedj a Szerkesztés
menüvel, hiszen sok érdekes lehetőséget tartalmaz.
![]() ![]() |
Ha elgépeltél valamit, vagy ki szeretnéd
törölni az utolsó leírt gondolatot, visszavonhatod a változtatást a
Szerkesztés-->Visszavonás menüponttal, a Ctrl+Z
gyorsbillentyűvel vagy a fő eszköztár Visszavon gombjával. Ha meggondoltad
magad, válaszd a Szerkesztés-->Újból parancsot, a
Ctrl+R gyorsbillentyűt, vagy az Újból gombot a fő eszköztáron. |
![]() ![]() ![]() |
A jól ismert 'Kivágás, Másolás, Beillesztés' műveletek természetesen
nem hiányozhatnak. Ezeket is a Szerkesztés menüben találod,
mint általában, és gyorsbillentyűik rendre Ctrl+X, Ctrl+C, Ctrl+V .
A kivágott vagy másolt szöveg beilleszthető ugyanabba a dokumentumba, de
bármely más megnyitott fájlba is. Ezen túlmenően, ha visszavonod a kivágást,
a szöveg újból megjelenik eredeti helyén, de a memóriában is megmarad,
így a 'Paste' paranccsal beilleszthető.
|
![]() |
A keresés és csere műveletek lehetőségei széleskörűek. Az első mezőben
adhatod meg a keresendő szöveget. A Bluefish négyféleképpen tudja a
beírt szöveget keresni:
man 7 regex ) találod meg. Az átfedő keresés akkor
használatos, ha több alkalommal szeretnél cserélni vagy a
Szerkesztés-->Tovább keres menüpontot választod.
Alapjában véve, ha az "aa" szövegrészt keresed, és a
szövegedben előfordul az "aaa" karaktersorozat, kétféle
eredményt kapsz:
|
![]() |
A csere számos beállítással rendelkezik. Először is, háromféle dolgot
cserélhetsz:
Csere előtt megerősítés
lehetővé teszi, hogy minden előfordulás cseréjét kézzel vezéreljük.
Az Egyszer cserélje pont megállítja a keresést az első
találat és csere után. Ekkor a Szerkesztés-->Tovább
cserél menüponttal folytathatod a cserét.
|
<[^>]*>
mintával minden olyan szót megtalálunk,
ami <
és >
között található, és nem tartalmaz
>
jelet belül. Ha most a Cserélje nagybetűsre
pontot választod, már kész is vagy! Hátránya, hogy a mintával nagybetűssé
alakul pl. a képek alt leírása is, úgyhogy ez a módszer nem tökéletes.Keres:
mezőbe. A Mire cserélje:
mezőbe másolj egy üres sort, és válaszd az Átfedő
keresés
lehetőséget. Így minden többszörös üres sor helyett egyetlen
újsor karakter jelenik meg a dokumentumban.Újabb érdekes lehetőséget nyújtanak az előugró menük, amik a jobb egérgomb lenyomásakor jelennek meg. Ez néhány alapvető parancs ('Kivágás', 'Másolás') elérésének leggyorsabb módja. Az itt kiadott parancsok működése pontosan megegyezik a menü és az eszköztár parancsaival. Az előugró menü utolsó parancsát, a 'Címke szerkesztését' később tárgyaljuk.
Megnyitás lemezről:
Fájl-->Megnyitás
menüpontot, vagy nyomd meg a Ctrl-O
-t.![]() |
Nyomd meg a második gombot a fő eszköztáron. |
A 'Válaszd ki a fájlokat' párbeszédablak jelenik meg, amelyből kiválaszthatod a megnyitni kívánt fájlt. Hasznos tulajdonság, hogy ebben a menüben egyszerre több fájl is kiválasztható (egyetlen korlát, hogy minden fájlnak ugyanabban a könyvtárban kell lenniük). Mi sikeresen nyitottunk meg 1000 dokumentumot egyidőben!
Shift
lenyomása közben válaszd ki az utolsó (első) fájlt. Ekkor az összes, első
és utolsó között elhelyezkedő fájl neve kék színűre változik. Ha most
megnyomod az 'OK' gombot, az összes fájl megnyílik.Ctrl
billentyű lenyomása közben kattints.Egy fájlt megnyithatsz közvetlenül a webről is. Ehhez válaszd a
File-->Megnyitás a webről
menüparancsot. A megjelenő
ablakban add meg a fájl teljes elérési útját (pl.
'http://jmk.simplenet.com/prod/download.htm'). Természetesen a
'http://jmk.simplenet.com/' típusú címek is használhatók,
ekkor az a fájl nyílik meg, ami egyébként a web-böngészőben megjelenne.
Végezetül: ha éppen most indítottad el a programot, és csak egyetlen névtelen fájl van, akkor ennek helyén nyílik a megnyitott fájl. Ha csak egy kicsit is módosítottad a névtelen fájlt, akkor a helyén marad.
Ha egy fájlt menteni szeretnél, először ki kell választanod a nevét a szerkesztőterület feletti fülekről (a kiválasztott fájlnak kell a szerkesztőablakban megjelenni), majd:
Fájl-->Mentés
pontra, vagy nyomd meg a Ctrl-S
gyorsbillentyűt. A más néven történő mentéshez a Fájl-->Mentés
másként
parancsot.![]() ![]() |
Nyomd meg az eszköztár 'Mentés' vagy 'Mentés másként' gombját. |
A 'Mentés' megnyomásakor az éppen látható fájl kerül mentésre. Ha a fájlt előzőleg még nem mentettük (pl. ha a webről nyitottuk meg, vagy új fájlt kezdtünk szerkeszteni), a 'Mentés' ugyanúgy viselkedik, mint a 'Mentés másként'. A 'Mentés másként' választásával a fájlt a jelenlegitől eltérő névvel mentheted.
Ha az összes megnyitott fájlt el szeretnéd menteni, add ki a Fájl-->Ment
mindent
parancsot. Ez a parancs elmenti az összes fájlt, mindegyiknél
megvizsgálva, hogy a fájlt a webről nyitottuk-e meg, vagy még mentetlen
a dokumentum. Ez esetben megjelenik a 'Mentés másként' párbeszéd
minden ilyen fájlnál.
Egy fájl bezárásához ki kell azt választanod, hogy látható legyen a szerkesztőterületen. Ezt követően
Fájl-->Bezár
vagy a Ctrl-W
parancsot.![]() |
Nyomd meg a fő eszköztár ötödik gombját. |
Ha a fájl megváltozott az utolsó mentés óta, akkor a program rákérdez, hogy mentse-e a fájlt bezárás előtt. A 'Bezárás'-t választva a fájlt mentés nélkül zárod be. Ha a 'Mentés' gombra kattintasz, akkor a fájlt menti a program bezárás előtt; ha pedig a 'Mégsem' gombot nyomod meg, akkor a fájl egyáltalán nem kerül bezárásra.
Ha minden megnyitott fájlt be akarsz zárni, akkor a
Fájl-->Mindent bezár
. menüpontot válaszd. A nem mentett
fájlok esetében az előbb ismertetett párbeszédablak jelenik meg.
A Bluefish-ből kiléphetsz az ablakának bezárásával, vagy a
Fájl-->Kilépés
paranccsal, aminek a gyorsbillentyűje
a Ctrl-Q
.
Ha a program bezárásakor vannak mentetlen fájlok, akkor a fenti párbeszédablak jelenik meg.
Eddig megismertük, hogy lehet fájlokat létrehozni, megnyitni, szerkeszteni és menteni. Bár a munka elkezdéséhez ez is elég, ne feledd: a Bluefish nem egy egyszerű editor, hanem HTML-szerkesztő program. Ez azt jelenti, hogy néhány olyan lehetőséget is ismer, amit egy egyszerű editorban nem találsz meg. Ezek a HTML-címkék használatában és a dokumentumok kezelésében segítenek.
Bizonyára észrevetted a Címkék
és a Párbeszéd
menüt. A két menü parancsainak többsége a HTML-eszköztáron is megtalálható.
A Címkék
menü többnyire olyan HTML-tageket tartalmaz,
melyeknek nincs paraméterük. Ezek közt vannak szövegformázó címkék (Félkövér,
Dőlt, Áthúzott stb.), címsorok, listák stb. Érdemes belenézni a
Címkék-->Speciális
almenübe, amely speciális karakterek
sokaságát tartalmazza.
Próbáljunk ki egy almenüt (előtte szüntess meg minden szövegkijelölést)! A kívánt címke megjelenik, és a kurzor a nyitó (<>) és záró (</>) címkék között helyezkedik el, és már el is kezdheted beírni a címkéhez tartozó szöveget.
Ezek a menüpontok kijelölt szöveg mellett is működnek. Például írd be, hogy
'Helló, világ!', jelöld ki, majd kattints a
Címkék-->Címsorok-->H1
menüpontra. A szöveget körbefogja
a H1 címke. Így a már beírt szöveg is gyorsan formázható.
A Szerkesztés-->Irányított csere-->ASCII karakterek cseréje
a speciális karaktereket (< > & ") cseréli ki a HTML-kódjukra
(< > & "
) a kijelölt szövegen belül.
A Párbeszéd
menüt csaknem ugyanilyen célokból használhatjuk,
de a sima szövegbeírás helyett ablakot kapunk, amiben beírhatjuk a címkék
paramétereit. Ha egy mezőt üresen hagyunk, a paraméter nem jelenik meg
a forráskódban.
Emlékszel, amikor megemlítettük, hogy a szerkesztőterületen belül az egér jobb gombjával kattintva egy menü jelenik meg, melynek utolsó pontja a Címke szerkesztése? Itt az ideje, hogy elmagyarázzuk, hogyan működik.
Ahogy láttuk, a Párbeszéd
menüből könnyen írhatunk be
paraméterezett címkéket. A beszúrás után ezeket bármikor szerkesztheted kézzel,
de mint tapasztaltad, könnyebb őket a párbeszédablakban beállítani. Ezért
került a 'Címke szerkesztése' a menübe.
Válassz egy címkét a Párbeszéd
menüből (pl.
Párbeszéd-->Táblázat-->Táblázat
, add meg a paramétereit,
majd illeszd be a címkét. Aztán vidd az egérkurzort a címke fölé, nyomd
meg a jobb egérgombot, és add ki a 'Címke szerkesztése' parancsot.
Ugyanaz az ablak jelenik meg, amelyikben a címkét elkészítetted (de most
nem üres minden mező, hanem mindegyik a paramétereknek megfelelő értékeket
tartalmazza). Ebben az ablakban kényelmesen szerkesztheted a címkét.
Megjegyzés: a menüpont csak a Párbeszéd
menüből vagy a
megfelelő HTML-eszköztárról beszúrt címkékkel működik.
A szintaxiskiemelést részletesen a második fejezetben ismertetjük. Itt kivonatosan tárgyaljuk a használatát.
Hogy könnyen megkülönböztethessük a címkéket a normál szövegtől, a címkéket kiemelhetjük különböző színekkel.
A kiemelést a Nézet-->Szintaxiskiemelés
pontban
kapcsolhatjuk be. Ha azt szeretnéd, hogy a címkék színesek legyenek,
válaszd a Nézet-->Szintaxiskiemelés frissítése
pontot,
melynek gyorsbillentyűje az F5. A kiemelés folyamatos frissítése is
kérhető, mint később látni fogjuk.
Ha egymással összefüggő fájlokkal dolgozol, és ezek meg vannak nyitva,
a Projekt-->Minden megnyitott dokumentum hozzáadása
paranccsal projektbe fűzheted őket. Mentsd el a projektet (a projektfájl
általában a ~/.bluefish/projects/ könyvtárba kerül). Minden használt
színt, betűtípust, célt, URL-t stb. rögzít a program a projektben, és vele
együtt elmenti. A rögzített értékek a Projekt-->Szerkesztés
paranccsal szerkeszthetők. Ebben a pontban a projektet tartalmazó fájlokat
és listákat is beállíthatod.
A projekt megnyitásakor az összes hozzá tartozó fájl megnyílik. Ha egy projektbeli fájlnak megtekinted az előnézetét, a projekt alapkönyvtára (basedir) a webkönyvtárra (webdir) cserélődik a fájlnévben. Pl. a "/home/olivier/public_html/index.html" fájlnév szükség esetén lecserélhető a "http://localhost/~olivier/index.html" névvel. Jól használható ez a lehetőség dinamikus (PHP, SSI, RXML) weblapok helyi szerveren történő fejlesztésekor.